2008. március 22., szombat




Tegnap este ismét megvártam Apát.
Megint későn aludtam el.
Azt mondja Anya jót tesz ez a sok jövés-menés,mert csak egyszer keltem fel.
Na meg reggel,mikor zenélt Apa telefonja.Forma 1.
Akkor nehezen de vissza aludtam,még nagyon álmos voltam.
Aztán egy óra szundi után riasztottam az Ősöket,hogy bejöhetnének értem.
Apa öltöztetett,és jól le is tolta Anyát,mert már fájt a fogam egy kis cicire,és sírtam és nehezen tudta rámadni a kantáros nacit,amit Anya készített ki.
Mert ugye aki csak a derekas nacihoz van szokva......................
Evés után már jól is voltam.Oda kutyorodtam Anya ölébe,és néztem Én is a brümiket.
Aztán Anya mondta,hogy letesz,mert Ő szeretné befejezni a vasalást,de Én mondtam,hogy az NEM lesz jó!Erre Ő akkor Apának az ölébe átrak,Na erre már mondtam,hogy Jó!
A de-öt már egész jól telt.
Megint rengeteget intézkedtem.
Aztán Alvás,ebéd,stb.........................
Majd öltözés és irány Seregélyes.
Ismét klassz volt!!!Fent voltunk a Manók szobájába.Csak a Patrik volt otthon,Dóra a Barátnőjénél volt Orsikánál.
Így is nagyon jól éreztük magunkat.
Labdáztunk,lufiztunk,és az összes játékot megnézhettem,kipróbálhattam.
Nagyon sokat mókáztunk ,és nevettünk.
Mami lent sütit sütött,Papi templomba volt,Keriapú meg kint a házuknál,így velük sajna keveset lehettem.De sebaj,úgyis megyünk holnap is meg holnap után is.
Mami fini sütikéjét meg is dézsmáltuk,megettem kettő sajtos rudat.
Mmmmmm.......nagyon fini volt.
6-kor jöttünk haza,mert nem aludtam,és Anya tudta,hogy hazafele elalszom,és annak megint az lesz a vége,hogy Apát megvárom.Meg fogom.
Tegnap este is annyira vártam,hogy amikor zajt hallottam már rohantam is ki.Aztán mikor Anya szólt,hogy na most jött Apa,fél perc sem kelett már az ajtóba vártam.Meg sem engettem,hogy levegye a kabátot meg a táskát.Ismét hatalmas a szerelem köztünk.
Nyügin ébredtem,de tele volt a pelus is,csere után ettem,majd egy kis rosszalkodás.És mivel Anya nem tett alám pelust,ismét sikeresen összepisiltem a szőnyeget,és ezért mentünk fürcsizni.Vittem magamal a kutyust is.Ő nem fürdött,csak nézett.
Most játszom.
Már nem,jöttem segíteni Anyának.
Mégsem írhatja egyedül az Én naplómat.
Kisbarátaim!
Kívánom,hogy nagyon sok szép ajándékot hozzon nektek holnap a Nyuszika!!
Kellemes Húsvéti ünnepeket Mindenkinek!!


Nincsenek megjegyzések:

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába. "

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.